A külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009-ben 1201 milliárd forint volt, 10 százalékkal több mint az előző évben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. A KSH tájékoztatása szerint a forint 12 százalékkal gyengült az euróhoz képest, éves átlagos árfolyama 251 forintról 281 forintra változott egy év alatt.

A fogyasztás 68 százaléka, 820 milliárd forint a turisztikához kapcsolódik, további mintegy 340 milliárd forint az átutazók és a napi ingázók kiskereskedelmi forgalomban realizálódó fogyasztása volt.

A külföldre látogató magyarok 772 milliárd forintot költöttek, 6 százalékkal többet mint egy évvel korábban.

Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 429 milliárd forintot tett ki, ami 18 százalékkal több mint 2008-ban.

Tavaly 41 millió külföldi látogatott Magyarországra, 3 százalékkal több mint egy évvel korábban. A külföldi látogatók 78 százaléka egy napra jött Magyarországra. A külföldiek összesen 97 millió napot töltöttek Magyarországon az elmúlt évben.

A több napra látogatók, akiknek átlagos tartózkodási idejük 7,2 nap volt, a legnagyobb számban Németországból és Ausztriából érkeztek.

A KSH adatai szerint turisztikai céllal 12,7 millióan jöttek Magyarországra, közülük 63 százalék érkezett több napra. A hosszabb időt eltöltő, turisztikai céllal érkező 8 millió utazó elsősorban szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást és más turisztikai szolgáltatásokat vett igénybe. Turisztikai céllal, a szomszédos országok közül a legnagyobb arányban Ausztriából és Horvátországból érkeztek.

A több napra látogatók kiadásaik 45 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásra, 8 százalékát élelmiszerre, 12 százalékát árucikkekre, 7 százalékát egyéb szolgáltatásokra fordították.

A külföldiek 42 százaléka Budapestet, 26 százaléka Nyugat-Dunántúlt kereste fel tavaly. Budapest 1 százalékpontos növekedést mutatott az előző évhez képest, míg Nyugat-Dunántúl látogatottsága 1 százalékponttal csökkent.

Az egy napra Magyarországra látogatók száma 3 százalékkal nőtt, ezek 45 százaléka átutazó volt. A napi vásárlók aránya 33 százalékot tett ki, ami egy évvel korábban csupán 26 százalék volt.

A szomszédos országok közül a Romániából érkezőknél a legmagasabb az átutazók aránya, 75 százalék, őket követi Szerbia, Montenegró 57 százalékkal.

Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 29 százaléka, azaz 353 milliárd forint. Az egy napra látogatók fogyasztási szerkezete számottevő eltolódást mutat az élelmiszerek irányába. Kiadásaik 70 százalékát, ami 7 százalékponttal több mint az előző évben, élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására költötték. Ezen belül az élelmiszerekre fordított összeg részaránya jelentősen, 8 százalékponttal emelkedett.

A KSH által vizsgált időszakban a magyar állampolgárok 16,9 millió alkalommal utaztak külföldre. Míg az egynapos utazások száma gyakorlatilag stagnált, addig a többnaposoké 8 százalékkal csökkent 2008-hoz képest, miközben a több napra utazók átlagos tartózkodási ideje nőtt, 11-ről 12 napra. Az átlagos tartózkodási idő ilyen mértékű növekedésének ellenére az összes tartózkodási idő 1,2 millió nappal csökkent 2008-hoz viszonyítva a statisztika szerint.

Az egynapos utazások felének célja vásárlás volt, a turisztikai motivációjú utazások 29 százalékot képviseltek. A többnapos utazásoknál ez utóbbi kategória részesedése 81 százalék volt. Tavaly jelentős volt a munkavégzési célú kiutazások aránya, ami az egynapos utazások esetében 17, a többnaposokénál 16 százalék volt.

A fizetési mérleg - nemzetközi közlekedésre fordított összegek nélkül számított - előzetes idegenforgalmi egyenlege 429 milliárd forint volt tavaly, azaz 1529 millió euró, minden negyedévben lényegesen magasabb, mint egy évvel korábban.