Budapesttől 160 km-re délre, a Duna folyó és a Sugovica holtág partján épült ez a hangulatos város, környékén a gemenci ártéri erdő védett növény- és állatvilágával. Mintegy negyvenezer lakosával évszázadok óta a magyar, német, szerb és horvát nemzetiségek közös, békés otthona. Ezt a sokszínűséget őrzik a helyi épületek, hagyományok és családnevek is. Baja főbb látnivalói közé tartozik a mediterrán hangulatú Szentháromság tér, melynek dísze a neoreneszánsz Városháza.

Nemzetiségi örökségeink közül a Szent Miklós görögkeleti Plébániatemplom, a Bunyevác Tájház, és a könyvtárként működő klasszicista Zsinagóga a legismertebb. A Türr István Múzeum várostörténeti-, néprajzi- és halászati kiállítása segítségével megismerhetjük Baja és térsége történelmi és kulturális emlékeit, ma is élő hagyományait.

Csodálatos természeti környezetben a belvároshoz simuló Sugovica holtág, a dunai zátonyok és az árnyas vízpartok kiváló strandolási-, sportolási illetve horgászati lehetőséget kínálnak. Személyhajó-, és yacht kikötő várja a vízen érkezőket. Az üdülőparadicsommá vált belvárosi Petőfi-szigeten szállás- és vendéglátóhelyek, teniszpálya és sportuszoda található. Kellemes kirándulások tehetők a nemzeti park térségében sétahajóval, erdei kisvasúttal, kerékpárral vagy csónakkal is.

Minden év júliusának második szombatján a belvárosban rendezik meg a Bajai Népünnepély – „ A halászlé ünnepe a halászlé fővárosában” – elnevezésű programot, amelyen 2000 bográcsban készül a híres halászlé. (2006. július 08.) A bajai vendéglőkben az év minden napján megkóstolható ez a nevezetes étel, számos tájjellegű specialitás mellett. A Bajához közeli két pincefalu, Nemesnádudvar és Hajós hangulatos, zenés borprogramokat kínál, Nagybaracska és Dávod pedig termálfürdőjével várja a vendégeket.

Néhány bajai látnivaló:

Vároháza: A Sugovicára néző reneszánsz olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai Városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. A múlt század végén, 1862-ben a város megváltotta magát a földesúri függéstől, az épület a városé lett. A millennium évében, 1896-ban építették át historizáló, neoreneszánsz stílusban – ennek emlékét őrzi az alulában elhelyezett tábla.

Szent Miklós görögkeleti Plébániatemplom: A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn, a legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. Homlokzati tornyán copf füzérdísz, díszes ionpillérek láthatók. Fennmaradt ikonosztáza, a templom berendezését alkotó püspöki trón és a belgrádi ikonfestő, A. Teodorovity 1793-ban készült festményei.
Tel: 79/423-199 (Miklós u.)

Ady Endre Városi Könyvtár (Zsinagóga): A városi könyvtár a város legszebb műemléképületében, az 1845-ben épült késő klasszicista zsinagógában és a mellette lévő egykori zsidó szeretetotthonban működik. A Zsinagóga belső terét a két oldalt húzódó egykori női karzat három hajóra osztja. A középső nagy belmagasságú tér fölé festett boltozatos mennyezet emelkedik. A bejárattal szembeni fal középpontjában áll a frigyszekrény, mely felett a füstfelhőből előtűnő mózesi könyvtáblák láthatók. A 180 ezer kötetes könyvtár Magyarország legnagyobb – 4.350 kötet – ún. régi anyaggal rendelkező városi könyvtára. Ősnyomtatványai, Magyarországon egyetlen példányban létező unikáliái, Ady Endre Bibliája mellett Diderot és D’Alembert által szerkesztett Nagy Francia Enciklopédia hiánytalan első kiadása és más szellemtörténeti jelentőségű művek e gyűjtemény büszkeségei.

A dunaparti várost mindenkinek látni kell, legalább egyszer.