A község lakóinak száma jelenleg 1800 fő, kis mértékben növekedést mutat. Infrastrukturálisan jól ellátott a község, mivel vezetékes ivóvíz, vezetékes gáz, szennyvíz-hálózat, és telefonhálózatunk (adsl - internet ) van.

A községben kábel -TV társaság nyújt szolgáltatást. Vasútállomással, és jó buszközlekedéssel ellátott a település. Községünk lakói, akik helyben nem tudtak elhelyezkedni, Körmendre, Szentgotthárdra és Szombathelyre /megyeszékhelyünk/ járnak dolgozni.

A munkanélküliségi ráta az országos átlag körüli. A községben közel száz vállalkozás, és cég tevékenykedik a lakosság és az ide látogatók szolgálatára. Csákánydoroszló község Nagycsákány mezőváros és Rábadoroszló Árpád-kori falu egyesüléséből jött létre 1939-ben. A községről szóló első feljegyzések a vasvári káptalan 1248. évi oklevelében található, terra Chakan "Csákány földje" néven.

Csákány földjéből számos utódfalu keletkezett, mint például Magyar, - és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál, és Doroszló. Csákánynak egy részét a Rumy család birtokolta már a 13. században. Csákány mint a Németújvár várának tartozéka 1525-ben a Batthyany családé lett.

Templom

Műemlék a falu római katolikus temploma, mely a XVII. században épült. Különösen érdekes a barokk főoltár. Joachim és Szent Anna szobra áll rajta. A szószék a rokokó jeles alkotása. 1760-ból való a rokokó talapzaton álló műemlék Nepomuki Szent János szobor. A millenniumi év alkalmából a templom oratóriumában Batthyányi emlékszobát rendezett be a község plébánosa.

A templom kertjében pedig Batthyány-emlékparkot létesített diszkúttal, mely a falu központjában igazán kellemes látványt és pihenési lehetőséget biztosít. A díszkút a Nemzeti Kulturális Örökségünk Minisztériumának támogatásával készült 2000-ben Ezenkívül az emlékparkban a díszcserjék és örökzöldek között találhatók a honfoglalási, és az 1848/49-es szabadságharcosok emlékművei.A 48/49-es emlékmű képe emlékhelyeink között látható. Községünk plébánosa 2009. augusztus 1-től Dr. Stift Zoltán.

Kastély

A volt Batthyány kastély az egykori Nagycsákányban állt a Fő utca 4-es szám alatt. A kastély birtokosai részben helyi nemesek, majd 1433 után a Héderváriak voltak. II. Lajos király 1524-ben adományozta Batthyány Ferencnek, majd a XX század közepéig annak utódai kezén maradt. 1610 körül tornyot építettek hozzá, 1646-ban Batthyány Ádám végvárrá alakította, majd Batthyány Imre 1728-ban bővítette. 1853-ban romantikus stílusban átalakították, ekkor épült a sokszög alaprajzú lépcsőház. Az U-alakú, árkádos udvarú kastély barokk összhatású, de a romantikus részletek eléggé hangsúlyosak. Az épület teteje 1967 - ben teljesen leégett. Akkor az épület az Állami Erdőgazdaság használatában volt, így a helyreállítást Ők vállalták.

Kertjének értékes a faállománya. Innen kerültek növényritkaságok a kámoni, sárvári arborétumba és a Soproni Egyetem botanikus kertjébe. Kertjét jelenleg községünkben Várkertnek hívják, ahol községünk lakóin kívül az ide látogatók is sétálhatnak, pihenhetnek. A Várkertről néhány kép látható oldalainkon, valamint emlékhelyeink között is található még írás erről a területről.

A volt Batthyány kastély, a képen, ami 2002. júliusában készült, csak az egyik oldal látható, mivel az időközben felnőtt fák a bal oldalt teljesen eltakarják.