Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Pálos kolostorok Magyarországon elnevezésű túramozgalom, amelyhez hozzájárul a 2008. júniustól 2009 júniusáig tartó Szent Pál-év, valamint az, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok pápai jóváhagyásának 700. évfordulója tavaly volt - mondta az utazunk.com-nak Fabók Julianna túravezető.

A Vasas SC természetbarát szakosztályának túravezetője, Fabók Julianna azzal kezdte ismertetőjét, hogy felhívta a figyelmet: a mozgalomhoz mindenki kapcsolódhat azzal, hogy felkeresi a kiírt látnivalókat.

Ennek teljesítését úgy igazolják, hogy a kolostorhoz legközelebbi községben pecsétet kapnak az igazolófüzeteikbe, vagy lefényképezik az objektumokat és azt ragasztják a könyvecskébe, illetve a fotót el is küldhetik a szakosztálynak e-mail-ben.

- A kezdeményezés célja, hogy Magyarország feledésbe merülő kincseire újra felhívjuk a figyelmet, és a túrázók képet kapjanak az ország természeti és történelmi értékeiről. Így a művelődésre is jut lehetőség, a természet felfedezésén túl - folytatta Fabók Julianna, s utalt arra, hogy az idők során mintegy 260 pálos kolostor volt a történelmi Magyarországon, amelyből 25 "maradt fenn a szűrőn", egyrészt az ország területének csökkenése, másrészt az azóta lezajlott, a felszínt érintő változások miatt.

Utóbbihoz sorolta például azt, hogy a Sümeg melletti Uzsabányán csak bányamérnöki engedéllyel lehet megtekinteni a kolostorromot, mert az a kitermelés helyszínére esik, ugyanígy más okból Balatonszéplakon sem tekinthető meg szabadon a pálos emlékhely, ezért eltekintettek ezeknek a listába való felvételétől.

- A helyszínek kiválogatásánál sokat segített Guzsik Tamás A pálos rend építészete a középkori Magyarországon című könyve - tette hozzá.

A túramozgalom keretében megtekintendő pálos látnivalók három kategóriába oszthatók: úgynevezett "élő pálos helyek", ahol még most is működik a rend, volt pálos templomok és kolostorok, amelyek ma jellemzően egyházközségek plébániatemplomaként működnek, valamint a csak romjaikban létező pálos építészeti emlékek. Az élő pálos helyek listáján szerepel többek között Márianosztra és a budapesti sziklatemplom, a volt pálos templomok között a fővárosi egyetemi templom, a pápai, a sátoraljaújhelyi és a sopronbánfalvai templom, a csak romjaiban létező kolostorok és templomok között pedig a nagyvázsonyi, a salföldi, a Jakab-hegyi és a gönci egyházi épületek.

A túrázók két fokozatot szerezhetnek, az elsőhöz az szükséges, hogy a 25 kijelölt helyből két élő pálos hely, négy működő templom és hét rom felkeresését igazolják, ha az összeshez eljutottak, kiérdemlik a második fokozatot, kitűzővel és emléklappal.

Fabók Julianna arról is tájékoztatott, hogy több más túramozgalmat is szervez, így a Szentkutak Magyarországon elnevezésűt, melynek keretében a katolikus búcsújáróhelyeket veszik sora az érdeklődők.

- A szentkutak olyan gyógyvízzel rendelkező helyek, amelyekhez a népi vallásos hagyomány csodákat köt, így zarándoklatok célpontjává váltak az idők során. Ilyen például a Komárom-Esztergom megyei Csatka község is, amely egy állítólagos csodálatos gyógyulás miatt roma búcsújáróhellyé vált - magyarázta, s még azt is elmondta, hogy 2008-ban a zsidó emlékhelyekre is indított túramozgalmat, amely hasonló rendszerű a pálosokéhoz és a szentkutakéhoz, és egyebek mellett a vidéki zsinagógák felkeresését célozza meg. Ezenkívül a Dunán inneni és a dunántúli templomromokra is szervezett két külön túrarendszert. Tervei között szerepel továbbá, hogy a protestáns gályarabok emlékét idéző helyekre is kialakítja az ugyanilyen rendszerű túramozgalmat.

- Miután a hét túramozgalom - amelyekben eddig összességében több százan vettek részt - kialakul, lesz egy összesítő elismerés - emléklap formájában - azok számára, akik a hétből legalább ötben valamilyen igazolható teljesítményt elértek - szólt végül a továbbfejlesztett mozgalomban résztvevők értékeléséről.