A turizmus Kárpátalján manapság űzött valamennyi válfaja a 20 évig tartó csehszlovák korszakban indult fejlődésnek. Az idő tájt épült ki az akkor Podkarpatszka Rusznak nevezett vidék turisztikai infrastruktúrája, amiben a Csehszlovák Turista Klub (KCT) játszott vezető szerepet - írta csütörtökön megjelent számában a munkácsi Sztarij Zamok című hetilap.
A cikk szerint a KCT alakította ki a hegyi túraútvonalakat, építette ki a turista- és menedékházak hálózatát. Gyors ütemben épültek meg a turisták elhelyezésére is szolgáló szállodák a kárpátaljai városokban. Az 1930-as évek végén Ungváron öt szálloda mintegy 300 ággyal, Beregszászon, Nagyszőlősön, és Huszton három-három szálloda több száz férőhellyel várta a vendégeket.
A KCT kárpátaljai szekciójának köszönhetően 1928-ra 343 kilométert tett ki a hegyvidéki túraútvonal, amelynek 22 jelölt leágazása megközelítette az ezer kilométert. A klubnak 1937-ben 17 menedék- és 61 turistaháza volt 475 férőhellyel, ebből 14 telep egész évben működött. A KCT éttermet működtetett az Ungvár melletti Nevickén, szállodát üzemeltetett Rahón, csónakházat tartott fenn Huszton.
A kárpátaljai turisztikai infrastruktúra fejlődése 1938-39-ben megakadt, miután a terület Csehszlovákiától Magyarországhoz került, majd a második világháború idején szinte teljesen megsemmisült a vidék idegenforgalmának a csehszlovák korszakban létrehozott alapja - írta a munkácsi hetilap. |
